Napjainkban egyre többen küzdenek fogantatási problémákkal: az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint a párok több mint 15 százalékánál előfordul valamilyen nehézség a gyermekvállalással kapcsolatban. Fontos tehát tudni, hogy a gondjainkkal egyáltalán nem vagyunk egyedül, ahogy az is, hogy egy év sikertelen próbálkozás után – 35 éves kor felett még hamarabb – keressünk fel egy asszisztált reprodukciós centrumot, ahol hatékony segítséget kaphatunk.
Bár számos különböző kezelés érhető el, melyet a szakorvos minden esetben személyre szab, a leggyakrabban alkalmazott eljárás kétségtelenül az IVF, vagy in vitro fertilizáció. A legtöbb esetben a lombikbébi program része a stimuláció, mely első hallásra sokaknak ijesztően hangozhat – ezen a legegyszerűbben úgy lendülhetünk túl, ha megismerjük, valójában miről is van szó.
Az IVF kezelés
Az In vitro fertilizáció, ismertebb nevén a lombikbébi program a méhen kívüli megtermékenyítést jelenti, így a lényege az, hogy a spermiumok laboratóriumi körülmények között, nem pedig a méhen belül termékenyítik meg a petesejtet. Az eljárásnak alapvetően két fajtája létezik.
Natív IVF
A natív IVF kisebb megterhelést jelent a nő szervezetére nézve, mert ennek során hormonkezelésre nincs, vagy csak igen alacsony mennyiségben van szükség. Ebben az esetben a természetes menstruációs ciklus során megérő petesejt kerül felhasználásra, melyet leszívás után megtermékenyítenek, majd a nő testébe visszaültetnek. Mivel ilyenkor a legtöbbször csak egy petesejt áll rendelkezésre, a terhesség esélye is alacsonyabb, cserébe viszont kevesebb gyógyszeres beavatkozásra van szükség, így azoknak is megoldást jelenthet, akik valamilyen egészségügyi okból szeretnék elkerülni a hormonális stimulációt.
IVF
A hormonstimulációval történő IVF a mesterséges megtermékenyítés leghatékonyabb eszköze: a petesejtet ilyenkor is méhen kívül, laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg, ehhez azonban a páros nő tagjának hormonkezelésen is át kell esnie. A hormonális stimuláció célja az, hogy a petefészkek egyszerre több petesejtet termeljenek, ezáltal növelve a megtermékenyülés esélyét, de arra is lehetőség van, hogy a petesejteket lefagyasszuk, és egy későbbi időpontban használjuk fel, így ha az első beültetés sikertelen, később is újra próbálkozhatunk.
Erre az eljárásra akkor lehet szükség, ha a pár nő tagja elmúlt 40 éves, esetleg ha a fogantatási gondokat az alacsony spermiumszám, a petefészek károsodása vagy valamilyen hormonális zavar okozza.
A lombik program menete
Az alábbiakban megvizsgáljuk, pontosan hogyan történik az IVF-kezelés, így könnyen érthetővé válik, hogy mi is a stimuláció jelentése.
Mielőtt megkezdődne a meddőségi kezelés, a megtermékenyüléssel küzdő párnak számos vizsgálaton kell átesnie. Ennek része egy belgyógyászati vizsgálat, a méhnyakrákszűrés, a hüvelyváladék, a petefészek funkcionális és a méhüreg alaki vizsgálata, az emlőultrahang vagy a mammográfia. Nem maradhat el a vérvizsgálat, a nemi betegségek szűrése a pár mindkét tagjánál, a férfiaknak pedig spermiumvizsgálaton kell részt venniük.
Amennyiben a vizsgálatokat végző szakorvos az IVF-kezelés mellett dönt, megkezdődhet a petefészek stimulációja.
Hormonkezelés
Ahhoz, hogy a nő szervezetéből az érett petesejt kinyerhető legyen, szükség van az ovulációra, melynek indukciója, stimulálása hormonkezeléssel lehetséges.
A stimuláció célja az, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet leszívásra, ami a sikeres megtermékenyítés esélyét is növeli. Ezt a folyamatot az esetek nagy részében egy előkezelés előzi meg, melynek célja a petefészek felkészítése a stimulációra, a sikeres beavatkozás esélyének növelése és az esetleges szövődmények minél nagyobb eséllyel történő megelőzése. Az előkezelés történhet fogamzásgátló tabletta szedésével vagy injekciókkal, erről az adott páciens vonatkozásában az orvos fog döntést hozni.
A kezelésnek két fajtája létezik, ezek a hosszú és a rövid protokoll.
Hosszú protokoll
Ebben az esetben a petefészek nyugalomba helyezése egy injekció-kúrával történik, melynek kezdete a menstruációs ciklus 21. napja körüli időre esik. Ezt az injekciót naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. A kezelés során vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével folyamatosan ellenőrzik azt, hogy pontosan mikor kezdődhet meg a petefészek stimulációja. Amennyiben a tüszők elérik a megfelelő méretet, következhet az utolsó injekció, 35-36 óra elteltével pedig megtörténik a petesejtleszívás; ez a folyamat átlagosan 22-24 napig tart.
Rövid protokoll
Amennyiben az orvos a rövid protokoll alkalmazása mellett dönt, úgy az előkezelés elmarad, a menstruáció 2-3. napján pedig egy ultrahang-vizsgálatot követően meg is kezdődik a stimuláció. Miután megjelentek az első, megfelelő méretű tüszők, sor kerül egy újabb injekció-kúrára annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az idő előtti tüszőrepedés. A rövid protokoll tehát kevesebb injekcióval jár, és nagyjából 10-12 napig tart.
A petesejt leszívása és a megtermékenyítés
A tüszőpunkció, vagyis a petesejt leszívása többnyire altatásban zajlik. Az eltávolított petesejteket egy inkubátorban, laboratóriumi körülmények között tárolják néhány órán keresztül.
A következő lépés a petesejtek megtermékenyítése az előkészített spermiumokkal, melyeket a pár férfi tagja a leszívás napján ad le a kezelést végző klinika részére. Ezt követően a létrehozott embriók fejlődését néhány napon keresztül nyomon követik, majd következhet az eljárás utolsó lépése.
Az embrió beültetése
Az embriótranszfer egy helyi érzéstelenítéssel végzett, mindössze minimális kellemetlenséggel járó eljárás, melynek során az embriókat visszaültetik a nő méhébe.
A stimuláció lehetséges mellékhatásai
Azt, hogy egy szervezet hogyan reagál a hormonkezelésre, soha nem lehet előre megjósolni. Sokan semmilyen tünetet nem tapasztalnak, másoknak azonban szembe kell nézniük néhány kellemetlen mellékhatással.
Ezek rendszerint enyhe, a menstruáció időszakát idéző panaszok, mint a puffadás, a hasi fájdalom, az émelygés vagy a fejfájás. A hormonok hatására előfordulhat az, hogy a páciens ingadozó hangulatot, így fokozott ingerlékenységet vagy túlérzékenységet tapasztal, de a testi és lelki megterhelés következtében fáradtság, kimerültség is előfordulhat.
A kezelések során alkalmazott készítmények hatására ritkán ugyan, de előfordulhat petefészek-túlstimulálási szindróma, mely azt jelenti, hogy a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, így a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni. Ez növeli az ikerterhesség kockázatát, de egyéb tünetek is előfordulhatnak: ilyenek a fokozottabb hasi fájdalom és a haspuffadás. Ritkább esetekben jelentkezhet nehézlégzés vagy egyéb légzési elégtelenség, de előfordulhat a testsúly növekedése, a vér besűrűsödése, a vizelet mennyiségének csökkenése illetve vérrögképződés is.
Mesterséges megtermékenyítés esetében gyakrabban fordulhat elő ikerterhesség, amit a kezelés szövődményének tekinthetünk, hiszen ez az állapot növeli a magzati rendellenességek és a szüléskor fellépő komplikációk esélyét is.
Amennyiben a kezelés során a női nemi hormonok megnövekvő szintje a vér enyhe besűrűsödését okozza, az erre hajlamos nők esetében előfordulhat vérrögök kialakulása, ezért a trombózisrizikót érdemes felmérni még a stimuláció megkezdése előtt.
A Repromedica-nál tudjuk, hogy a sikeres meddőségi kezelések első lépcsőfoka a kölcsönös bizalom. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megértsük pácienseink aggodalmait és empatikus hozzáállással, teljeskörű szakmai támogatással segítsük őket a szülővé válás útján. Klinikánkon a legmodernebb technikai felszerelésekkel és több éves szakmai tapasztalattal várjuk a terméketlenséggel küzdő párokat, akik számára minden szükséges információt és felvilágosítást megadunk az elérhető kezelésekkel és azok menetével kapcsolatban.