A menopauza a női élet természetes szakasza, melyre, bár komoly kellemetlenségekkel is együtt járhat, legalább van időnk lélekben felkészülni. Előfordulhat azonban, hogy a folyamat túl korán kezdődik, ezzel együtt pedig felborul a hormonális egyensúly és megnehezülnek a hétköznapok is. A korai menopauza sok esetben akár a családalapítás akadálya is lehet, szerencsére azonban gyakran van megoldás a problémára. Ismerjük meg ezt a kellemetlen állapotot, és azt, hogy mit tehetünk, ha a jövőben még gyermeket szeretnénk vállalni.
A menopauza
A változókor a női élet azon szakasza, amikor a menstruáció először rendszertelenné válik, majd véglegesen megszűnik – menopauzáról általában akkor beszélünk, ha legalább 12 egymást követő hónapban nem jelentkezik menstruáció, és ezt nem más egészségügyi állapot, például terhesség, betegség vagy valamilyen gyógyszer mellékhatása okozza. Általában 45–55 éves kor között, átlagosan 51 évesen következik be, ez azonban nem egyik napról a másikra történik: a menopauzát megelőzi a perimenopauzának nevezett átmeneti időszak, amikor a petefészek hormontermelése csökkenni kezd, a menstruáció azonban még nem szűnik meg teljesen.
A változókorban a női szervezet ösztrogén- és progeszteronszintje jelentősen lecsökken, ami hormonális és fizikai változásokat idézhet elő – vannak, akik ezekből szinte semmit nem tapasztalnak meg, mások azonban igen kellemetlen szimptómákkal néznek szembe.
Jellemző tünetek a hőhullámok, a kipirult arcbőr és a gyakori verejtékezés, különösen éjszaka; sokan alvászavarokkal, hangulatingadozással, szorongással és ingerlékenységgel is küzdenek.
Igen kellemetlen jelenség lehet ilyenkor a libidó csökkenése, a hüvelyszárazság, ennek következtében pedig a fájdalmas együttlét. Vannak, akik koncentráció- és memóriazavarokról számolnak be, a látványosabb szimptómák közé pedig a bőr elvékonyodását és a hajhullást sorolhatjuk.
Bár ezek a tünetek eltérő mértékben jelentkezhetnek, a menopauzát a legtöbb nő komoly traumaként éli meg, hiszen azt a nőiesség elvesztésével azonosítják – érdemes azonban inkább arra koncentrálni, hogy a jövőben a menstruáció vagy a teherbeesés miatt nem kell többé aggódni, ez a gondolat ugyanis sokak szexuális életére felszabadítóan hathat.
A korai menopauza
Nehéz a változókor beköszöntére pozitívumként tekinteni akkor, ha erre túlságosan korán, már 40 éves kor körül, esetleg az előtt sor kerül – ez a jelenség a nők körülbelül egy százalékát érinti, akik közül sokan ebben az életkorban még szeretnének gyermeket vállalni.
A menopauzát ebben az esetben is a petefészkek működésének fokozatos vagy hirtelen leállása okozza, ennek időpontja azonban az élet természetes ritmusához képest jelentősen előre tolódik. Ezt az állapotot számos tényező kiválthatja – ezek egy része ismert, más esetekben azonban az okok ismeretlenek maradnak. A leggyakoribb kiváltó tényezők között szerepel a genetikai hajlam, hiszen a családi előfordulás jelentősen növeli a korai menopuza kialakulásának esélyét.
Az autoimmun betegségek sajátossága, hogy fennállásuk esetén a test a saját sejtjeit támadja meg: a pajzsmirigybetegségek, a reumás ízületi gyulladás vagy a lupus olykor a petefészkek idő előtti leállását is előidézheti.
A daganatos betegségek kezelése során alkalmazott sugárkezelés és kemoterápia is hasonló helyzetet idézhet elő, ahogy a petefészek műtét úton történő eltávolítása is, sőt, olykor a szorongás, a depresszió és más, lelki eredetű problémák, de az alultápláltság is hatással lehet az endokrin rendszer működésére.
A korai menopauza nehézségei
Amennyiben a változókor túlságosan korán köszönt be, a hormonális változások és a menopauza fent ismertetett tüneteinek megjelenése mellett egyéb nehézségekkel is szembe kell néznünk.
Ezek közül talán a leggyakoribb a korai menopauza pszichés hatása, a 40-es évek elején ugyanis a nők az esetek nagy részében még nincsenek felkészülve ilyen változásokra, ez a traumatikus élmény pedig komoly pszichológiai problémákhoz vezethet – ilyenkor gyakran szakember segítségére is szükség van a helyzet feldolgozására.
Manapság a gyermekvállalás ideje jelentősen kitolódott: egyre több pár dönt úgy, hogy éppen ilyenkor, 30-as éveik végén, 40-es éveik elején alapítanak családot. Azzal persze a legtöbb pár tisztában van, hogy ebben az életkorban a fogantatás esélye csökken, ez azonban még egyáltalán nem jelent meddőséget – rengeteg nő bármilyen orvosi segítség és beavatkozás nélkül, spontán teherbe esik. A menopauza jelei azonban azt mutatják, hogy a petefészek megfelelő működése veszélybe került, a fogantatás tehát komoly nehézségekbe ütközhet – szerencsére a modern orvostudomány már számos esetben kínál megoldást ebben a helyzetben is.
Mit tehetünk a teherbeesés érdekében?
Először is fontos hangsúlyozni, hogy bár a korai menopauza megelőzésére nincs minden esetben lehetőség, számos olyan, életmódbeli változtatást iktathatunk be az életünkbe, ami segíthet abban, hogy jelentősen kitoljuk a termékeny éveinket.
Az első lépés legyen az egészséges életmód kialakítása, melynek alapja a megfelelő étrend, a rendszeres testmozgás és az elegendő alvás hármasa. Jó ötlet lehet egy olyan vitaminkészítmény fogyasztása, mely a hormonális egyensúly megőrzését segíti elő, ezen kívül pedig érdemes odafigyelni az alkoholfogyasztás csökkentésére, és ha eddig nem történt meg, most érkezett el az idő a dohányzás abbahagyására.
Végül természetesen nem maradhat el a szakember felkeresése sem – amennyiben még gyermeket szeretnénk vállalni, egy meddőségi klinika orvosai nyújthatnak nekünk hatékony segítséget.
Első lépés: pontos diagnózis
Az orvosi vizsgálatok minden esetben az anamnézis felvételével kezdődnek, majd sor kerülhet különböző hormonvizsgálatok, nőgyógyászati és ultrahangos vizsgálatok elvégzésére annak megállapítása érdekében, hogy valóban a korai menopauza áll-e a tünetek mögött, és ha igen, azt mi idézte elő.
Lehetőségek felmérése
Amennyiben a termékenység megőrzése vagy a gyermekvállalás a cél, a meddőségi központ szakorvosai személyre szabott tanácsokkal és kezelésekkel segíthetnek nekünk.
Előfordulhat, hogy egy hormonkezelés is elegendő lehet ahhoz, hogy a sikeres fogantatásra sor kerüljön, az esetek nagy részében azonban egyéb megoldásokra lehet szükség.
A meddőség kezelése leggyakrabban az IVF, ismertebb nevén a lombik program segítségével történik. Ennek során a nő egy hormonkezelésen esik át annak érdekében, hogy a petefészkek egyszerre több petesejtet termeljenek – ezek megérését követően megtörténik a petesejtek kinyerése, majd azok testen kívüli, laboratóriumi körülmények között történő megtermékenyítése. Végül az embriót a nő méhébe visszaültetik.
Amennyiben a petesejtek termelődése már leállt, és ezen már a hormonkezelés sem segít, lehetőség van petesejt-donációra is. Az adományozott petesejtet a pár férfi tagjának spermiumával termékenyítik meg, így a magzat biológiailag is az apa gyermeke lehet.
Látható, hogy sok esetben van megoldás, hiszen a technológia fejlődésének köszönhetően évről évre nők tízezrei számára válik lehetővé a gyermekvállalás. Ez természetesen nem jelent garanciát, a korai menopauzával szembesülő hölgyek számára azonban megnyugtató lehet a tudat, hogy van remény régi vágyaik valóra váltására. Fontos, hogy a korai menopauzával való szembenézés nemcsak orvosi, hanem pszichés támogatást is igényelhet. A tapasztalt szakemberek, esetleg egy támogató közösség is segíthet az érintetteknek megküzdeni az állapottal gyakran együtt járó identitásválsággal vagy szorongással – érdemes tehát segítséget kérni.