Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribb problémává válik a fogantatás nehézsége: világszerte nők és férfiak milliói küzdenek a meddőség valamely formájával. A statisztikák szerint a párok 15 százalékának kell szembenéznie azzal, hogy a teherbeesés nem megy olyan könnyen, mint azt várták, az esetek körülbelül felében pedig a nő szervezetében felmerülő okok vezetnek meddőséghez, de mik lehetnek ezek? Hogyan ismerhetők fel a problémák, és milyen lehetőségek állnak a nők előtt, melyek esélyt adhatnak? Ezt vizsgáljuk az alábbiakban.
Mik a női meddőség okai?
A fogantatási nehézségek egyre több fiatal (és idősebb) pár életét nehezítik meg. A statisztikák szerint az esetek 40 százalékában a nők, 40 százalékában a férfiak, 20 százalékában pedig a pár mindkét tagjának szervezetében felmerülő okok vezetnek meddőséghez.
Egy meddőségi központ felkészült orvosai számos esetben tudnak hatékony segítséget nyújtani mind a probléma mögött rejlő okok felderítésében, mind az ezt követő sikeres fogantatásban. Ismerjük meg a meddőség leggyakoribb okait – a felsorolás természetesen nem teljeskörű.
Hormonális egyensúlyzavarok
A női ciklus és a termékenység szoros összefüggésben áll a hormonháztartással, így annak felborulása érthető módon hatással lehet a fogantatásra.
Számos olyan hormon dolgozik a szervezetünkben, mely szerepet játszik a ciklus megfelelő működésében. Az FSH talán az egyik legfontosabb közülük, hiszen felel a tüszőérésért, a szabályos ciklusért. A luteinizáló hormon az FSH sikeres működését követően jut szerephez, hiszen a tüsző repedéséért felel – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az egészséges petesejt megtermékenyítésére sor kerülhessen.
Az anti-Müllerian hormon a meg nem érett petesejtek egészségéért felel – ez mutatja meg, hogy a női szervezet mekkora tartalékkal rendelkezik, amiből következtetni lehet arra, hogy mikor következik be a menopauza.
A progeszteron készíti fel a méhnyálkahártyát arra, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódása sikeres legyen, a prolaktin gátolhatja a peteérést, de még a pajzsmirigyhormonok is szerepet játszanak mind a terhesség kialakulásában, mind annak megtartásában.
A hormonális egyensúly felborulásának jele lehet a szabálytalan, esetleg a fájdalmas menstruáció, a túlságosan erős vérzés, valamint a korai menopauza tüneteinek, így a hőhullámok megjelenése.
Mit tehetünk?
A hormonális egyensúlyzavart számos ok idézheti elő: a túlzott stressz, az elhízás vagy éppen az alultápláltság, de az életkor előrehaladtával is változások történhetnek a szervezetben, sőt, egyes esetekben ételallergiák, gyógyszerek okozzák a változásokat.
Az orvosi utasítások követése mellett segíthet a stressz csökkentése, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az elegendő pihenés, alvás is.
Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
Bár a PCOS is a hormonális eredetű problémák közé tartozik, gyakorisága miatt érdemes külön is említést tenni róla. A betegség csak Magyarországon több százezer nőt érint, az ebben szenvedő páciensek esetében pedig a korai vetélés aránya kétszer akkora, mint az egészséges kismamáknál – a PCOS a meddőségi okok között az élmezőnyben szerepel.
Ez a hormonális betegség azzal jár együtt, hogy a petefészek alatt ciszták jelennek meg, a férfi nemi hormonok pedig túlságosan magas szintre kerülnek. Ez akadályozza a peteérést, és a tüszők helyett apró, folyadékkal teli ciszták jelennek meg a petefészekben.
A tünetek közé sorolható a rendszertelen ciklus, a hajhullás, a fokozott szőrnövekedés, a hasi hízás, az alvászavarok vagy a hangulatingadozás – természetesen ezek a szimptómák más betegségekre is utalhatnak, a minél gyorsabb kivizsgálás tehát elengedhetetlen.
Mit tehetünk?
A legfontosabb dolgunk természetesen egy szakorvos mielőbbi felkeresése, aki személyre szabott terápiás tervet dolgoz ki, ezen kívül azonban segíthet az inzulinszint helyreállítása, a szénhidrátok megfelelő mértékű fogyasztása, valamint a rendszeres testmozgás és a túlsúly csökkentése is.
Endometriózis
Egy újabb, egyre gyakrabban diagnosztizált betegségről van szó, ami a méhnyálkahártya sejtjeinek méhen kívüli megjelenését jelenti. Ezek a sejtek általában a petefészkeken vagy a petevezetékeken alakulnak ki, ahol gyulladásokat, összenövéseket idéznek elő – valamint fájdalmas menstruációt.
Ennek oka az, hogy az endometrium, a méh belsejét borító szövet a menstruáció idején megvastagszik, majd leválik, és vérzés formájában távozik a szervezetből. Ha azonban a szövet a méhen kívül jelenik meg, nincs lehetősége arra, hogy elhagyja a beteg testét, így gyulladások, hegesedések alakulhatnak ki – ez pedig gyakran meddőséghez vezet.
A tünetek közé sorolhatjuk a fájdalmas menstruációt, a hasmenést vagy a székrekedést, a fáradékonyságot vagy a derékfájást, gyakran azonban semmilyen jel nem utal a betegség jelenlétére – ilyenkor csak a meddőségi vizsgálatok során derül arra fény.
Mit tehetünk?
Természetesen ebben az esetben is az orvosi kezelés a megoldás, ami vagy hormonterápiát, vagy egy laparoszkópos műtétet jelent – amennyiben a cél a teherbe esés, ez utóbbi lehet a legjobb megoldás. A tünetek enyhítésében segíthet még a gyulladáscsökkentő étrend bevezetése, valamint a koffein és az alkohol elkerülése.
Petevezeték átjárhatósági problémák
A meddőség szervi okai közé sorolható a petevezeték elzáródása, hiszen ebben az esetben az egészséges, megérett petesejt nem tud eljutni a méhbe – itt a fogantatási gondok mellett akár a méhen kívüli terhesség esélye is megnőhet.
Ha az elzáródás kétoldali, a teherbe esésre a kezelésig nincs remény, egyoldali petevezeték elzáródás esetében azonban csupán annak esélyei csökkennek. A probléma kialakulásának több oka is lehet: nemi betegségek, korábbi terhesség-megszakításból eredő gyulladások, szülési szövődmények, ciszták vagy endometriózis is előidézheti, láthatjuk tehát, hogy a meddőségi okok gyakran összefüggenek egymással.
Mit tehetünk?
Elzáródás esetén orvosi beavatkozásra lesz szükség: egyes esetekben laparoszkópos műtéttel feloldható a záródás, ha azonban erre nincs lehetőség, a teherbeesés lombik program segítségével is sikeres lehet.
Korai petefészek-kimerülés
Minden nő egy meghatározott számú petesejttel születik, melyek a menopauza idején elfogynak, ettől kezdve tehát a fogantatásra már nincs esély. Ez egy teljesen természetes folyamat, ha azonban a “tartalék” korán, már 40 éves kor környékén jelentősen lecsökken, a korai petefészek-kimerüléssel nézünk szembe.
A tünetek általában megegyeznek a változókor nehézségeivel: a menstruáció rendszertelenné válik, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, ingerlékenység vagy hüvelyszárazság jelentkezhet, és sokszor a libidó is csökken – emellett pedig természetesen peteérésre sem kerül sor.
Mit tehetünk?
A probléma oka általában genetikai, a folyamat pedig nem fordítható vissza, hormonkezelés segítségével azonban lassítható. A termékenység olykor visszafordítható, más esetekben a petesejt- vagy az embriódonáció jelentheti a megoldást a meddőségi gondokra.
Méh rendellenességei
Ahogy a petevezeték elváltozásai, úgy természetesen a méh betegségei is meddőséghez vezethetnek. Ezek a problémák lehetnek fejlődési rendellenességek, utóbb kialakult elváltozások, így miómák, polipok vagy összenövések, de a méh nyálkahártyájának tartós gyulladása is fogantatási nehézségekhez vezethet. A hasonló rendellenességek megnehezíthetik mind a beágyazódást, mind a terhesség megtartását.
Mit tehetünk?
A kezelés természetesen minden esetben a pontos diagnózistól függ: gyulladások ellen a megfelelő gyógyszerek segíthetnek, egyéb esetekben azonban gyakran csak a műtét jelenthet megoldást.
Életmód
Az egészségtelen életmód, így a túlsúly vagy a kóros soványság, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a kábítószerek, valamint a stressz magas szintje mind befolyásolhatja a hormonális egyensúlyt, ezen keresztül pedig a ciklus megfelelő működését is.
Mit tehetünk?
Az életmódbeli változások csakis rajtunk múlnak, és szinte valamennyi, fent ismertetett betegség, állapot kialakulásának esélyét csökkenthetik, ha tehát mi magunk is szeretnénk tenni valamit a sikeres fogantatás érdekében, valamint az általános egészségi állapotunkat szeretnénk megőrizni, ezekre rendkívül fontos odafigyelni.
Életkor
A női termékenység 35 éves kor felett fokozatosan csökken, 40 éves kor után pedig egyre nagyobb mértékben romlik a petesejtek minősége és mennyisége. Ez természetes biológiai folyamat, azonban az utóbbi évtizedekben érezhető az, hogy a gyermekvállalási idő kitolódik – ebben az életkorban azonban ez már nehézségekbe ütközhet.
Mit tehetünk?
35 éves kor felett különösen fontos az egészséges életmód, így a rendszeres sportolás, a megfelelő étrend és persze a stressz csökkentése. A teherbeesés esélye a változókor bekövetkeztéig fennáll, ha azonban ez nehézségekbe ütközik, a meddőség kezelése érdekében célszerű szakember segítségét kérni – mind a lombik program, mind a petesejt donáció sikeres fogantatáshoz vezethet.
A női meddőség okai gyakran kezelhetőek
A meddőség mögött sokszor összetett, egymással összefüggő tényezők állnak, éppen ezért fontos, hogy ha a fogantatás nehézségekbe ütközik, minden érintett személyre szabott kezelésben részesüljön. A legmodernebb diagnosztikai módszerek segítségével a ReproMedica számtalan pár vágyait váltotta már valóra, hiszen a legtöbb esetben van megoldás – ne habozzon segítséget kérni.